Csicskatartás, rabszolgaság Magyarországon, a 21. században

3.rész:

Mit tett a csicskatartás ellen a szociális szakma?

A helyi szociális szakemberek, családsegítők sokszor találkoznak ilyen esetekkel, próbálják rábeszélni ügyfeleiket, hogy jelentsék fel a csicskáztatót, de mint tudjuk, azok nem mernek lépni. Míg a helyi szociális „kisember” mégiscsak tenni próbál valamit , addig a szakma krémje a lábát lógatja. Lehet, hogy tájékozatlanságom az oka, de nem tudok róla, hogy a szociális szakmai elit érdemlegesen szóvá tette volna a csicskatartást, pedig az elmúlt években hány, de hány tiltakozó nyilatkozatot írtak alá százával! Tiltakoztak a Gárda, a Jobbik, a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen, a homokosok felvonulásának betiltását követelők ellen és még sorolhatnánk. Maguk által teremtett veszélyek és ködképek ellen hadakoznak, amikor olyan konkrét tények ellen kellene tiltakozni, mint a csicskatartás vagy az uzsorarendszer. Az az ő dilemmájuk, hogy a csicskatartók legtöbbször cigány származásúak, így a cigányság mindenek előtti és sokszor alaptalan védelmére szakosodott szociális szakma, a jogvédők és a „politikailag korrekt”, főleg balliberális és szocialista politikai elit tudomást sem vesz a jelenségről. Nyilvánvalóan félnek a cigányság és a többségi társadalom közötti konfliktus még súlyosabb elmérgesedéséért, de a szóbeszéd és bizonyos szókimondó hírportálok által egyre ismertebbé válik ez a  súlyos jelenség és előbb-utóbb betelik a pohár.

Egy szervezet, a Családi Válságban Élők és Egyedülélők Országos Jogvédő Társadalmi Szervezete (VOÉSZ) megpróbált fellépni a csicskatartás ellen. Közleményükben olvasható, hogy az elmúlt években bekövetkező vagyonvesztési hullámok, a szociális biztonság megrendülése miatt sok embert veszélyeztet a csicskáztatás. Felteszik a kérdést: „Miért nem vizsgálja intenzíven a mindenkori kormány a rabszolgatartás eseteit és a minisztériumok számára még »nem látható tömeget«? Mit jelent következményeiben a demokratikus országban a rasszista motívumokkal rendelkező jelenség? A veszélyeztetett társadalmi csoportok mintha a kormányzat részére eltűntek volna, mintha nem léteznének.”

A szervezet Országbíró Zoltán parlamenti lobbiszakértőt bízta meg azzal, hogy a jogszabályi és jogalkotói rendszerben hívja fel a figyelmet a problémára. „Az ország szegényebb régióiban és a nagyobb roma népességgel rendelkező településeken van jelen a csicskáztatás problémája” – mondta Országbíró, aki szerint további feszültségeket gerjeszt, hogy a csicskatartás elsősorban a roma lakosság által gyakorolt módszer, illetve magatartás.