Csicskatartás, rabszolgaság Magyarországon, a 21. században

  

1. rész:

Mi a csicskatartás? 

A fogalom kapcsán a főleg idősebb, hajléktalan, magatehetetlen, elesett, akaratgyenge, szenvedélybeteg, pszichiátriai kezelt vagy enyhén fogyatékos emberek rabszolgamunkájáról, gyakorlatilag semmiért történő dolgoztatásáról, iratainak, igazolványainak, segélyeinek, járulékainak, nyugdíjainak elvételéről van szó. 

A csicskás ki van szolgáltatva az őt fenyegetésekkel, zsarolással fogvatartó csicsáztatóknak, csicskatartóknak: számtalan módon megalázzák, gyakran megverik, bezárják, éheztetik, szomjaztatják, koldulni küldik, sőt esetenként láncra kötik, mint egy kutyát. A jobb erőben lévő csicskákat azért tartják, hogy feketén dolgozzon (pl. a lótartó cigány családoknál az állatok gondozásában segít), látástól vakulásig. Az idősebb, gyengébb csicskákat pedig azért tartják, hogy segélyét, nyugdíját havonta elvegyék, s így pluszjövedelemre tegyenek szert. Egy szélsőségesen aszimmetrikus hatalmi viszonyról van tehát szó, amely szinte teljes egészében a rabszolgaság intézményéhez hasonlítható, annyi különbséggel, hogy a csicskák papírforma szerint nincsenek senki tulajdonában és életmódjukat, körülményeiket önként választották. A gyakorlatban azonban a rabszolgaság intézményének összes jellemzője vonatkoztatható a csicskaságra is.

Több településen a helyi önkormányzat munkatársai és a helyi szociális szakemberek, családgondozók igyekeznek az elterjedt jelenség ellen tenni valamit. A helyi önkormányzat sokszor már csak akkor szembesül a csicskatartással, amikor a csicska meghalt és eltemettetése az önkormányzatra marad. A másik mód, ahogy az önkormányzat néha ilyen esetekről értesül, amikor az idősebb csicskák nyugdíjának megszerzése céljából a fogvatartó kénytelen az önkormányzatnál az új lakcímre bejelenteni az elrabolt vagy hamis ígéretekkel elcsábított embereket. Ezenkívül a helybeliek, szomszédok bejelentései alapján tud tájékozódni az önkormányzat és a családsegítő az esetekről.

A probléma megoldásának legnagyobb gátja az, hogy a megfélemlített, megzsarolt, pszichésen leromlott állapotú csicska nem mer feljelentést tenni és nem mer bántalmazói ellen vallani. Ezenkívül hiába tesz az önkormányzat vagy bárki bejelentést a rendőrségen, a rendőrség vagy nem tud vagy nem akar eljárni a helyi, többnyire cigány származású csicskatartó családdal szemben. Nehezen bizonyítható, hogy jogellenes cselekvésről van szó és a csicska maga fogja megcáfolni a vádakat, s ha feljelentést tett, vissza fogja vonni. Így nem indulhat eljárás a személyi szabadságtól való megfosztás, a hivatalos iratoktól, bankkártyától, tulajdontól való megfosztás vagy éppen a feketemunka ellen.

A csicskatartás az elmúlt évek alatt jól jövedelmező üzletággá fajult: a csicskától kicsalt, elvett lakás, ház, vagyon, segély, járadék nagyon jelentős bevételt hozhat, s a fiatalabb csicskák pedig gyakorlatilag ingyen munkaerőt jelentenek az állattartásban, a ház körüli munkákban, lomtalanításban és egyéb fizikai munkákban.