Úgy tűnik, történik némi előrehaladás a cigánykérdésben. Még ha nem is nagy horderejű az a módosítás, amit a Fidesz javasol és minden valószínűség szerint hamarosan meg is szavaz, akkor is elmozdíthatja a cigányság ügyét a holtponton való stagnálásról. Nem mintha nevesíteni, hogy a családi pótlék pénzbeli folyósításának iskoláztatáshoz kötése a cigányokat érinti, de mindannyian tudjuk, hogy erről van szó. Jól tudjuk, hogy ők azok, akik között rendkívül alacsony az iskolázottság, jelentős részük be sem fejezi a nyolc általánost vagy ha igen, akkor sem tanul tovább. Az is világos, hogy a cigányságra jellemző, hogy – a tapasztalatok szerint – sokszor sajnos nem a gyerekeik megfelelő gondozására, nevelésére, iskoláztatására fordítják a családi pótlékot, nem is beszélve a többi szociális ellátásról, önkormányzati segélyekről.
A családi pótlék rendszere 2010. őszétől a következőképpen módosul a Fidesz javaslata szerint: két részre osztja a családi pótlékot: iskoláztatási támogatásnak nevezik a tanköteles gyermek esetén és nevelési ellátásnak nevezik, ha a gyermek még nem (esetenként már nem) tanköteles. Az iskoláztatási támogatás pénzbeli folyósításának feltétele a gyermek iskolába járása lesz. Amennyiben a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanóráiról igazolatlanul hiányzik, akkor az igazgató jelez a jegyzőnek, aki gyámhatóságként eljárva a tizedik igazolatlan hiányzás után figyelmezteti a szülőt az esetleges jogkövetkezményekre, az ötvenedik igazolatlan óra után pedig elrendeli a gyermek védelembe vételét és az iskoláztatási támogatás teljes összegének hat hónap időtartamra természetbeni formában történő nyújtását. Ha szükséges, a hat hónap után újra elrendelhető a természetbeni juttatás és a védelembevétel. A Cst. módosításával párhuzamosan a Gyermekvédelmi törvény 68.§-a is módosulni fog: az iskolakerülő gyermekről értesített gyermekjóléti szolgálat javaslatot készít a gyermek védelembevételére, a CSP természetbeni formában történő nyújtására és pénzfelhasználási tervet készít. A kirendelt eseti gondnok pedig gondoskodik arról, hogy a pénz (amely az önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára lesz utalva) a gyermek valós szükségleteire legyen felhasználva: például ruhát, tanszereket, élelmiszert, t gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, bérletet vegyenek rajta.
Mire ad választ a javaslat? Sok mélyszegénységben élő szülő – pontosan a saját tudatlansága, tájékozatlansága és iskolázatlansága következtében – valóban nem osztja be megfelelően a pénzt és nem fordítja kellő mértékben a gyermekekre. Nem látja be, hogy a kiemelkedéshez az iskolán vezet az út, tehát ha jobb körülményeket akar a gyermekének, akkor különös figyelmet kell fordítania az iskoláztatásra. Így a gyermek kimarad az iskolából, nem fejezi be, végzettség híján képzetlen munkanélküli lesz ő is, s majd saját gyerekei is ugyanúgy járnak. Generációkon át öröklődik tehát a kulturális depriváció. Az ördögi kör megszakításához, a gyerekeknek a nyomorból való kiemeléséhez segítséget nyújthatnak ezek a módosítások, szigorítások. Joggal mondják a fideszes politikusok, hogy ha egy szülő nem képes iskolába járatni a gyerekét, akkor megalapozott a feltételezés, hogy a gyermek védelemre szorul és gondozása-nevelése feltehetően más területen sem megfelelő. Ha tehát egy szülő nem akar elesni a családi pótlék pénzbeli juttatásától, akkor ezentúl jobban odafigyel a gyermek iskoláztatására. Ha pedig a gyermek nem jár iskolába, akkor jön a védelembe vétel, a család ellenőrzés alá a problémák kiküszöbölése érdekében és az ellátást addig természetben kapja meg, amíg a probléma illetve az iskolakerülés fennáll. A módosítások fő célja tehát az iskoláztatottság növelése és a gyermekek jobb ellátása, így akinek nem tetszik a javaslat, azt nyugodtan vádolhatjuk cigányellenességgel, még ha ő annak ellenkezőjéről is lenne meggyőződve..
Lehet ugyan halvány kifogásokat emelni, hogy ugyan miféle paternalista intézkedés ez. De e kifogások semmivé foszlanak, ha a gyerekek jogainak mindenek felett való érdekét hangsúlyozzuk a kritikusok előtt. A gyerekek kiemelt védelméről és érdekeik elsődlegességéről pedig jópár magyar jogszabály rendelkezik.
Ami kimaradt a javaslatból: Mivel megváltozik a családtámogatási törvény és vele együtt a gyermekvédelmi törvény, így a szociális törvénynek is változnia kellene. A jelenleg hatályos Sztv. szerint a rendszeres szociális segély akkor nyújtható természetben, ha a családban a védelembe vett gyermek él és védelembe vett gyermekenként a segély összegének 20 százaléka, összesen legfeljebb 60 százaléka nyújtható természetben. Ha iskolakerülés miatt a gyermek védelelmevétele megtörtént és a családi pótlék egésze természetben jár, akkor a rendszeres szociális segélyt is 100 százalékosan, teljes egészében természetben kellene a segélyezett családnak juttatni.
Amellett, hogy van ráció ebben a törvénymódosításban, meg kell említeni zárszóként, hogy ez csak egy aprócska lépésnek tűnik. Valójában az egész családtámogatási és adóztatási rendszert át kellene alakítani és a végre érdemben is tenni kellene valamit a cigányság felzárkóztatása terén..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése