Nézzük át gyorsan, hogy tegnap, 2009. június 29-én a magyar országgyűlés milyen törvénymódosítási javaslatokat szavazott meg. Mint tudjuk, a magyar frakciók tagjai birkamódon szavaznak arra és úgy, ahogy ki van adva nekik. Több helyen olvashattuk, hogy a jelentős módosításokat, törvényeket megszavazó képviselők jelentős része bele sem néz a törvényjavaslatokba, be sem jár a parlamenti ülésekre, meg se hallgatja a vitákat, érveket, épp csak a szavazásra esik be, hogy aztán „felelős” módon olyan dolgokról döntsön egyetlen gombnyomással (és még az sem sikerül néha), ami messzemenőkig kihat a magyar társadalom, a magyar családok életére. Ezt a jelenséget nevezik Magyarországon frakciófegyelemnek.
Tegnap e nagytudású csapat ismét nemzetromboló döntéseket hozott, amelynek súlyos következményei lehetnek az egyénként is gyászos magyar demográfiai mutatókra. Bár a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte e javaslatokat, az országgyűlés ismét elfogadta a gyermekek védelméről szóló törvény és egyes szociális tárgyú törvények módosítását.
A híradások szerint ezek az intézkedések az öt módosított szociális transzferből négyet korlátoznak jelentősen, pedig ezek a családokat és a gyermekvállalást hivatottak ösztönözni és segíteni. A változtatás és a családtámogatási rendszer ismét megnyilvánuló krónikus instabilitása minden valószínűség szerint tovább fogja sorvasztani az eddig is gyászos gyermekvállalási tendenciákat.
A 2010 májusától érvénybe lépő módosítások:
1. A gyermeknevelési segély (gyes) módosítása:
A jelenleg a gyermek hároméves koráig alanyi jogon járó, a nyugdíjminimum összegével azonos (2009-ben 28.500 forint) összegű gyest a jövőben csak kétéves korig folyósítják.
A 2010 május 1. után születő gyerekekre vonatkozik.
2. A gyermekgondozási díj (gyed) módosítása: A gyed legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. Valamint a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lesz szükség.
3. A terhességi gyermekágyi segély (tgyás) módosítása:
A kismamának ezentúl 180 nap helyett minimum 365 nap munkaviszonnyal, pontosabban biztosítási viszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet. A jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 napot lehet majd belekalkulálni.
4. A családi pótlék módosítása: összegét idei szinten befagyasztják, vagyis jövőre nem fog emelkedni az összege. A közoktatási intézményben tanuló gyermek után az eddigi 23. életév helyett csak 20 éves korig folyósítják.
5. A gyermeknevelési támogatás (gyet) módosítása: eddig a három vagy több gyermeket nevelőknél a legkisebb gyerek hároméves korától nyolc éves koráig járt. A törvénymódosítással az alsó határ három évről két évre módosul.
A sok felvetődő kérdés közül csak néhány:
- Hol lesz annyi munkahely, amennyire szükség lenne a magyar asszonyok számára?
- Hol lesz annyi bölcsöde és óvoda, amennyire szükség lenne? Ma is azt mondják, hogy „nehezebb bölcsödébe bekerülni, mint egyetemre”, hát akkor mi lesz 2010 után?
- A szocpol eltörlése is eleve csökkenthette a gyermekvállalási kedvet, ezekkel az intézkedéssekel pedig még tovább csökken. Hogyan kívánja egyensúlyozni a kormány ezeket a káros hatásokat? Milyen alternatívát kínál, mivel akarja legalább szinten tartani a gyerekvállalási kedvet? Majd Bajnai Gordon két szép szeméért vállalnak több gyereket a magyar párok?
- Miért a magyar családokon kell spórolni? Ők jelentik a jövő zálogát. Az eddig nagyjából kiszámítható, kalkulálható, tervezhető családi pótlék befagyasztása újabb csapás a magyar családokra. És miért nem jár a CSP a gyerek felsőoktatási éveinek végéig?
Zárszóul két idézet.
Először Pongrácz Tiborné demográfust idézem:
„Az biztos, hogy egy ilyen intézkedéscsomag rettenetesen vissza fogja vetni a jelenlegi gyermekvállalási kedvet, hiszen súlyosbítja a válságidőszak amúgy is negatív hatását. Hogy pontosan milyen mértékben, azt nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekvállalási kedvet számtalan egyéb tényező is befolyásolja. Ezek az intézkedések annyiból biztosan nem átmenetiek, hogy romboló demográfiai hatásukat gyakorlatilag képtelenség utólag helyreállítani."
A másik idézet pedig Bajnai Gordon miniszterelnöktől származik:
„Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az ország igazságosabban működjön, dinamikusabban fejlődhessen, a családok pedig nagyobb biztonságban tudják szeretteiket, értékeiket.”
Létezhet-e ennél a kijelentésnél nagyobb gátlástalanság és pofátlanság?
Tegnap e nagytudású csapat ismét nemzetromboló döntéseket hozott, amelynek súlyos következményei lehetnek az egyénként is gyászos magyar demográfiai mutatókra. Bár a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte e javaslatokat, az országgyűlés ismét elfogadta a gyermekek védelméről szóló törvény és egyes szociális tárgyú törvények módosítását.
A híradások szerint ezek az intézkedések az öt módosított szociális transzferből négyet korlátoznak jelentősen, pedig ezek a családokat és a gyermekvállalást hivatottak ösztönözni és segíteni. A változtatás és a családtámogatási rendszer ismét megnyilvánuló krónikus instabilitása minden valószínűség szerint tovább fogja sorvasztani az eddig is gyászos gyermekvállalási tendenciákat.
A 2010 májusától érvénybe lépő módosítások:
1. A gyermeknevelési segély (gyes) módosítása:
A jelenleg a gyermek hároméves koráig alanyi jogon járó, a nyugdíjminimum összegével azonos (2009-ben 28.500 forint) összegű gyest a jövőben csak kétéves korig folyósítják.
A 2010 május 1. után születő gyerekekre vonatkozik.
2. A gyermekgondozási díj (gyed) módosítása: A gyed legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. Valamint a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lesz szükség.
3. A terhességi gyermekágyi segély (tgyás) módosítása:
A kismamának ezentúl 180 nap helyett minimum 365 nap munkaviszonnyal, pontosabban biztosítási viszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet. A jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 napot lehet majd belekalkulálni.
4. A családi pótlék módosítása: összegét idei szinten befagyasztják, vagyis jövőre nem fog emelkedni az összege. A közoktatási intézményben tanuló gyermek után az eddigi 23. életév helyett csak 20 éves korig folyósítják.
5. A gyermeknevelési támogatás (gyet) módosítása: eddig a három vagy több gyermeket nevelőknél a legkisebb gyerek hároméves korától nyolc éves koráig járt. A törvénymódosítással az alsó határ három évről két évre módosul.
A sok felvetődő kérdés közül csak néhány:
- Hol lesz annyi munkahely, amennyire szükség lenne a magyar asszonyok számára?
- Hol lesz annyi bölcsöde és óvoda, amennyire szükség lenne? Ma is azt mondják, hogy „nehezebb bölcsödébe bekerülni, mint egyetemre”, hát akkor mi lesz 2010 után?
- A szocpol eltörlése is eleve csökkenthette a gyermekvállalási kedvet, ezekkel az intézkedéssekel pedig még tovább csökken. Hogyan kívánja egyensúlyozni a kormány ezeket a káros hatásokat? Milyen alternatívát kínál, mivel akarja legalább szinten tartani a gyerekvállalási kedvet? Majd Bajnai Gordon két szép szeméért vállalnak több gyereket a magyar párok?
- Miért a magyar családokon kell spórolni? Ők jelentik a jövő zálogát. Az eddig nagyjából kiszámítható, kalkulálható, tervezhető családi pótlék befagyasztása újabb csapás a magyar családokra. És miért nem jár a CSP a gyerek felsőoktatási éveinek végéig?
Zárszóul két idézet.
Először Pongrácz Tiborné demográfust idézem:
„Az biztos, hogy egy ilyen intézkedéscsomag rettenetesen vissza fogja vetni a jelenlegi gyermekvállalási kedvet, hiszen súlyosbítja a válságidőszak amúgy is negatív hatását. Hogy pontosan milyen mértékben, azt nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekvállalási kedvet számtalan egyéb tényező is befolyásolja. Ezek az intézkedések annyiból biztosan nem átmenetiek, hogy romboló demográfiai hatásukat gyakorlatilag képtelenség utólag helyreállítani."
A másik idézet pedig Bajnai Gordon miniszterelnöktől származik:
„Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az ország igazságosabban működjön, dinamikusabban fejlődhessen, a családok pedig nagyobb biztonságban tudják szeretteiket, értékeiket.”
Létezhet-e ennél a kijelentésnél nagyobb gátlástalanság és pofátlanság?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése