Na és??

"Már megint lelőttek egy cigányt valami Isten háta mögötti porfészekben. Nem érdekel S-E-N-K-I-T" - olvassuk egy keserű-irónikus cikkben a kislétai gyilkosság után.

Nem mintha a nevezett blog a kedvenc olvasmányom lenne, de ez a cikk (egy bizonyos Szabonics Pál tollából) nagyon odaszúr... A cikk címe felidézi bennem Horn Gyula hányaveti és pökhendi magatartását pufajkás múltjával kapcsolatban és megállapíthatjuk, hogy a közélet alakítói (legyenek politikusok, tudósok vagy önjelölt cigány jogvédők) ugyanezt a lelkiismeretlen, hidegvérű, undorítóan kétszínű és a legnagyobb problémákat továbbra is szőnyeg alá seperni kívánó magatartást tanúsították az elmúlt hónapokban is. De már lassan közeledik a szembenézés pillanata... És ha lenne még lelkiismeret a közélet elit személyiségeiben, akkor elgondolkoznának az említett cikken. Talált, süllyedt.

http://konzervatorium.hu/cikkeink/publicisztika/208-na-es

Ékes Ilona a melegfelvonulás ellen

Örülök, hogy végre felszólalt egy fideszes az évente a fővárost elözönlő undorító melegfelvonulás ellen. Ékes Ilona, aki a parlamenti emberi jogi bizottság tagja, levelet írt a budapesti rendőrfőkapitánynak, amelyben a szeptember 5-re meghirdetett melegfelvonulás betiltását kéri.

Szerinte a felvonulás (amit a szervezők tanévkezdés utánra és "merő véletlenségből" a magyar-svéd focivébé-selejtező napjára tettek)veszélyt jelent a közrendre és a közerkölcsre nézve, félelmet és visszatetszést kelt és az "ifjúság egészséges fejlődésének sérelméhez vezetne". Természetesen ezzel csak egyetérteni tud minden jóérzésű ember. Gratulálok Ékes Ilonának a bátor leveléért. Ékes szerint a homoszexualitás mentális sérülés, ami megfelelő szakemberekkel, terápiákkal akár gyógyítható is. Hogy mi a teljes igazság a homoszexualitásról, azt majd talán egyszer kiderítik a tudósok, mindenestre Ékes ezzel a kijelentésével magára zúdította a balliberális média, a pártok, a melegek és ilyen-olyan szakemberek (főként Takács Judit szociológus) gúnyos támadásait, de legalább ez az öt gyermekes családanya ezentúl is tükörbe tud nézni anélkül, hogy szembe kéne köpnie magát.
Ékes Ilona felvetése kellemetlenül jött pártjának, ismét csak mentegetőzni kényszerültek. Havasi Bertalan, a fideszes sajtőfőnök a Fidesz nevében gyakorlatilag elhatárolódott Ékes „magánakciójától”, mondván, hogy ez Ékes magánakciója volt, nem pedig a Fidesz véleménye. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint a felvonulás egy rendőri kérdés és „a rendőrség kötelessége mindenki számára garantálni a jogérvényesülést, illetve biztosítani a közrendet és a köznyugalmat”. (Ó, mit kapott volna, ha a cigánygyilkosságok kapcsán is azt mondta volna, hogy ez egy „rendőri” kérdés… Kár, hogy a kisgyerekek és a közerkölcs védelmének kísérletét ennyivel elintézi a legnagyobb párt…)
Számomra külön meglepetés volt Balog Zoltán református lelkész (az emberi jogi bizottság fideszes elnöke és Orbán egyik nagyon közeli embere) reakciójáról olvasni a Népszabadság honlapján. Ő állítólag a felvonulást illetően egészen másképp nyilatkozott: szerinte „a tüntetőknek és ellentüntetőknek is joguk van megjeleníteni véleményüket, egészen addig, amíg betartják a gyülekezési törvény előírásait.” Majd gyakorlatilag felkéri a rendőrséget, hogy „ideológiai és politikai szimpátiáktól függetlenül mindenkivel betartassa a jogszabályokat”. Balog Zoltánnak (akinek betéve kellene tudnia, mit is mond a biblia a homoszexualitásról) a következő bibliai idézeten kellene erősen elgondolkoznia Ékes Ilona cserbenhagyása miatt:
„Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.” (Jelenések könyve 3:15-16) És Balognak nem ez az első „langymeleg” dobása, ami miatt majd számot kell adnia, ha más nem, Isten előtt….

Véget ér a rettegés?

Véget ér a rettegés – ezzel a címmel írta a Népszabadság online változata a sok közül az egyik cikkét[1] a cigánygyilkosságok gyanúsítottjainak elfogásáról.

Mint egyik korábbi bejegyzésemben írtam, ez a gyilkosságsorozat, amelynek során gyereket, dolgozó apát, özvegyasszonyt tettek el láb alól a tettesek, természetesen mélyen elítélendő és felháborító és emellett csak tovább gerjesztette a lassan polgárháborúvá fajuló magyar-cigány viszonyt.
Bencze József, Kolompár Orbán, Sólyom László, a pártok képviselői, így például Teleki László, Lendvai Ildikó felállva tapsol a rendőrség sikerének, de mi ne felejtsük el: az átlagember egyetlen kézlegyintéssel elintézi az egész történetet!! Sokan feltehetően úgy reagáltak a sorozatra, hogy legalább valamit „visszakapott” a cigányság az általuk elkövetett sok erőszakos cselekményekből. Továbbmegyek: ha nem pont azokat a védtelen célpontokat találták volna be a tettesek, akiket véletlenszerűen a cigánytelep széléről kiválasztottak, hanem mondjuk egy uzsorást vagy egy cigány maffiózót kaptak volna el, akkor az átlagemberek közül igen sokan gratuláltak volna nekik gondolatban s mártírként néztek volna rájuk az elfogásuk után. Sokunkban felmerül az is, hogy bezzeg nem mozgósít a rendőrség és az kormányhatalom ekkora erőket a tettesek kézrekerítése érdekében, amikor „csak” egy magyar hal meg a cigányok keze által. Ez a tragikus tény is sérti az egyszerű ember igazságérzetét és ezért sem fog hajbókolva tapsolni a rendőrségnek. (Nem beszélve arról, hogy talán szinte minden magyar embertől loptak már cigányok s ismerjük a rendőrség vállvonogató flegma stílusát, amivel ilyenkor elküldenek: „Úgysem lesz meg az elkövető, felesleges feljelentést tennie.”)

Az egyik legnevesebb magyar közgazdász, Bogár László azt mondja az üggyel kapcsolatban[2], hogy „etnikai polgárháború fenyeget Magyarországon, amit „liberális szómágiájával” az SZDSZ gerjeszt” – állítja és gondolatban nyugodtan beilleszthetjük az az SZDSZ mellé MSZP-t is vagy a sok jogvédőt, fajvédőt, cigányvezért. Bogár józanul arra figyelmeztet, hogy „nem arról van szó, hogy csak el kellett kapni a gyilkosokat, és akkor béke lesz; mivel a gyilkosságsorozat csak tünete egy nagyobb problémának, nem jelent teljes megoldást a gyanúsítottak kézre kerítése.” Mondhatnánk erre, hogy ez elég triviális és kézenfekvő, de azért véssük jól az eszünkbe ezt a mondatot. Ez a gyilkosságsorozat egy apró tünet ahhoz képest az óriási problémához képest, ami ma a magyar-cigány viszonyban jelentkezik. Gyökeresen át kell alakítanunk a cigánypolitikát, ha nem akarjuk, hogy valóban polgárháborúba torkolljon a helyzet. Sajnos biztosak lehetünk benne, hogy amíg a jelenlegi politikai „elit” marad, addig a cigányok helyzetét illetően sem történik semmiféle előrelépés. Várhatunk a következő választásokig, hátha majd utána kicsit jobb lesz a közbiztonság és hátha végre a magyarok számára is „véget ér a rettegés” a cigányok lakta településeken!

[1] http://nol.hu/belfold/20090822-veget_er_a_retteges-2
[2] http://www.mno.hu/portal/658005

Kilakoltatások és banki uzsora

"Embertelen állapotoknak vagyunk a tanúi, fizikailag bántalmaznak kilakoltatásuknak ellenszegülő embereket, köztük nőket, családok kerülnek az utcára, gyermekeket választanak el szüleiktől, mert nincs hová menniük, megszaporodott azoknak a száma, akik reménytelen helyzetükben és kétségbeesésükben öngyilkosságba menekülnek" – írja Simó.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője tudatta az MTI-vel, hogy az Otthonvédők Összefogás levelet küldött Szili Katalinnak, amelyben rendkívüli parlamenti ülés összehívását kérik a kilakoltatások miatt. A civil szervezet azt szeretné, ha kivizsgálnák a kilakoltatásokat és az azok kapcsán érintett bankok felelősségét. Idén nyáron 12-15 ezer lakást árvereztek el, mert a családok nem tudták fizetni a megnőtt törlesztőrészletet. Simó szerint törvénnyel kellene védeni a jelenlegi 720ezer devizahiteles és a 720 ezer közüzemi díjhátralékos embert az embertelen eljárások ellen.

Augusztus eleji tüntetésén a Jobbik is tüntetett a kilakoltatások és az egyoldalú szerződésmódosítások, az uzsorakölcsönnek beilló banki devizahitelek miatt. Úgy látják, hogy a magyar emberek védtelenek a multik és a bankok manipulációival szemben. A tüntetést támogatta Lakástulajdonosok Országos Érdekvédelmi Szervezete, valamint azon képviseltette magát az Otthonvédők szervezete.
Jó lenne, ha sokan rájönnének, hogy nem kéne hagyni, hogy rajtunk, kisemberek kis pénzén nyerészkedjenek a multik és a bankok. Jó lenne, ha néha tényleg elgondolkoznánk, hogy mit is takar az a sokat és sokak által emlegetett fogalom, hogy „tőkés kizsákmányolás”.

Polgárháborúra várva

Magyarország eljutott oda, hogy a cigányok ölik a magyarokat és egyes magyar csoportok pedig a cigányokat. Ma Kisléta volt soron. Mi lesz a következő állomás? Cigány öl majd magyart vagy magyar öl cigányt? Csak találgatni tudunk.

Számtalan magyar halt már meg a cigányok keze által. Tarnabod, Gadna, Olaszliszka, Veszprém, Nagybörzsöny és folytathatnánk a hosszú sort. Sőt elképzelhető, hogy Kiskunlacháza is ebbe a sorba tartozik, csak „félrenyomoztak” tehetséges rendőreink. A sok gyilkosság mellett számtalan rablás, zaklatás, tolvajlás, uzsoraszedés, nemi erőszak és más válogatott bűncselekmények száradnak a nagyobbrészt cigány származású bűnözők lelkén. Úgy tűnik, a többségi társadalomnak mára már mérhetetlenül elege lett a cigányságból és hosszan lehetne sorolni, hogy miért… Bűnözés, segélyek, megélhetési gyerekvállalás, iskola- és munkakerülés, kosz, rendetlenség, mocsok, deviáns magatartás, normaszegések sorozata, stb. A politikusok, a döntéshozó vagy -befolyásoló emberek, a jogvédő aktivisták vagy a szociális vagy foglalkoztatási szakemberek érdemben semmit nem enyhítettek a kialakult feszültségen, sem az iskoláztatási, sem a foglalkoztatási mutatókat nem sikerült megjavítani a cigányság körében és ami ennél is jobban szúrja a többség szemét: a cigánybűnözés is hihetetlen méreteket öltött az utóbbi években. És eljött az a pont, amikor agyament őrült magyarok úgy vélték, hogy majd ők rendet tesznek a cigányok közt. És így következett be a cigánygyilkosságok sorozata, például Nagycsécs, Tatárszentgyörgy, Tiszalök és legutóbb (ma hajnalban) Kisléta. Mélységesen felháborít, hogy ezek az őrültek olyanokon „bosszulják meg” a társadalmi feszültségeket, akik a legkevésbé sem tehetnek semmiről. A cigányok közül a leggyengébbeken, az ártatlanokon. Egyszer egy cigány apát ölnek meg négyéves fiával, máskor egy munkába induló becsületes embert, s legújabban egy özvegyasszonyt, akinek 13 éves lányát is életveszélyesen megsebesítik. És miért? Mert ők laknak a faluszélen, ahonnan könnyen el lehet menekülni. Akik ezt tették, a legmocskosabb, legaljasabb gyilkosok. Szívből kívánom, hogy kerüljenek rendőrkézre és lehetőleg majd egy olyan cellába kerüljenek, ahol cigánybűnözők várják őket…
De hadd tegyem hozzá azt is, hogy mennyi embert terhel a felelősség a kialakult helyzetért: ide tartozik a gátlástalanul és minden helyzetben rasszizmust kiabáló nevetséges cigányvédők sora, élükön Mohácsival vagy Kolompárral, akik a problémák valódi okának felderítése, a gennyes seb kitisztítása helyett csak sót szórtak a sebbe. A parlamenti politikusok nagy része szintén felelősségre vonható, hiszen 20 év (!) alatt képtelenek voltak egy valamirevaló, hatékony cigánystratégiát kidolgozni. A vitatható romaprogramjaikba ölt pénzeket akár az ablakon is kiszórhatták volna, hisz azzal is ugyanannyi hatást értek volna el. Ha legalább a két legégetőbb magyar szociálpolitikai kérdés, vagyis a demográfiai válság és a cigánykérdés terén konszenzus lenne a parlamentben, akkor ma nem ott lenne az ország, ahol ma van… Magyarországon eddig senki nem mondhatta ki soha, hogy nagy-nagy bajok vannak a cigánysággal, mert akkor rögtön súlyos szankciókat szenvedett. Lásd pl. Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány esetét. A szociális munkások, szociológusok, szociálpolitikusok felelőssége is hatalmas a kialakult helyzetben. Annyit foglalkoztak a cigánysággal és még mindig nincs egy bátor hang a köreikben, aki kimondaná végre az igazságot is. Még mindig nincs egy okos koncepció, egy hosszú távú stratégia a cigányok felemelésére, valós és nem csak erőltetett és művi integrálásukra. Bár ne kellene ezt írnom, de sajnos lassan e szociális szakemberek, tudósok, tanárok is hitelüket vesztik sokunk szemében.
Pedig eljött az idő és cselekedni kell. Olyasféle szociális miniszterek kellenének, mint Szepessy Zsolt és nem olyanok, mint Gönz, Lévai, Szűcs vagy a többi. Ha pedig nem lesz számottevő előrelépés cigányügyben, akkor lassan tényleg a polgárháború rémétől kell tartanunk!

Szepessy Zsolt, Monok polgármestere

Gyors ismertető egy emberről - természetesen a teljesség igénye nélkül, aki olyan lépéseket mert megtenni egy (borsodi) község független polgármestereként, ami már hosszú évek óta esedékes volt – nemhogy Monokon, de az egész országban. Óriási vitát vált ki Szepessy minden lépése és ötlete, de úgy tűnik, a végén valahogy mindig elfogadja a többség a döntéseit. Az ő hatására sikerült elérni a „segélyt közmunkáért” elv törvényi megerősítését valamint a jogos önvédelem, a magántulajdon védelme kapcsán is az ő hatására történtek meg bizonyos szükséges (de nem elégséges) törvénymódosítások.

1. A monoki modell – avagy a közmunkához és iskoláztatáshoz kötött segély
A monoki önkormányzat Szepessy polgármester vezetésével úgy döntött, hogy az önkormányzati segélyek és gyermekvédelmi támogatások kiadásának feltétele ezentúl az lesz, hogy közmunkát végezzen a munkaképes szülő és gyeremekeit járassa iskolába, óvódába. Ezt a sokakben és régóta érlelődő ötletet más önkormányzatok is alkalmazni kezdték, így például Ivád és Sárospatak. Sőt összefogtak a szerencsi kistérség 18 polgármestere a szociálpolitikai rendszer megreformálása érdekében.
Nem meglepő módon Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi tárca vezetője kijelentette, a monoki rendelet alkotmányos jogokat sért. Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannak nem tetszik a rendelet és törvényellenesnek ítélte meg. Bár elviekben eddig is együttműködési kötelezettséggel járt a rendszeres szociális segély igénybevétele.Nos ezt az együttműködést kicsit szigorúbban veszik ezentúl Monokon.
Kedvenc szociális szakembereink szerint ez a dolog nagyon gáz, mert a legszegényebb szülő is a gyerekére költi a pénzt. Hát ennek ellentmond az átlagember vidéki és falusi tapasztalata, mert ők ismerik a segélyosztás utáni kocsmázás jelenségét és azt, hogy bizony a segély jelentős része nem a gyerekekre megy el. Tudjuk, hogy a gyorsan elfolyó segély után az uzsorástól kénytelenek „kölcsönözni” a legszegényebb emberek.
Hallhatjuk az okosoktól azt is, hogy milyen csúnya dolog megmondani valakinek, hogy mire költheti a pénzét, hiszen ezzel személyes szabadságában korlátozzuk. Ha nem is teljesen adekvát a hasonlat, de eszembe jut, hogy sokunk a munkahelyi juttatások egy részét cafetéria formájában kapja meg. Ott is elő van írva, hogy azt itt vagy ott tudod levásárolni, lekajálni és engem is korlátoznak abban, hogy az általam megkeresett pénzt mire költöm el... És miután nagy problémák mutatkoznak a segély megfelelő elköltése terén, mért ne mutathatnánk irányt a szülőnek, hogy mely termékek megvásárlása szolgálja a gyerekek érdekét? Hadd ne kelljen kifejtenem, hogy mért nem az alkohol vagy a cigi az a termék, amire rászorulnak. A szabadságjogok csorbulásának jelszavát hangoztatóknak azt válaszolja Szepessy, hogy „a gyerekeknek sokkal több joguk van, mint azoknak a szülőknek, akik másra költik a segélyt, azoknak pedig, akik pedig egyébként is a családjuknak vásárolnak, semmilyen joguk nem csorbul.” Legutóbb arról is döntött a monoki önkormányzati testület, hogy a segélyhez jutás feltétele lesz az is, hogy a rászoruló „a háza előtti területet, udvarát és kertjét rendben, tisztán tartsa, valamint a házhoz tartozó kertben saját maga és családja ellátásának érdekében haszonnövényeket termesszen.” A szigorítások már szép hatást értek el: sok gyereket beirattak oviba a szülők és még arra sem került sor elvileg, hogy a segélyt vagy a gyerekvédelmi támogatást meg kellett volna vonni valakitől.
Szepessy népszavazást is szeretne a segélyezési rendszer átalakításáról. Meglátjuk, mi lesz belőle, de talán már nem is lesz szükséges, mert már szerencsétlen parlamentünk is belátta, hogy módosításokra van szükség.

2. A magántulajdon védelme – avagy a kesznyéteni bácsi esete
A kesznyéteni bácsi esete (nézzen utána, aki nincs képben) sokunkat érint érzékenyen, mert vannak falusi ismerőseink, nagyszüleink, szüleink, rokonaink, akik szintén azzal szembesülnek naponta, hogy a nehezen megtermelt javaikat egy éjjel alatt elhordják a tolvajok. Milyen jó lenne, ha szociális érzékenységünk nem csak a cigányságra terjedjen ki! Az egyedül élő, védtelen falusi öregeinkre ki fog vigyázni? A rendőrség csak legyint, ha kisebb összegű a lopás. A legtöbb vidéki ember ma úgy gondolja – nem véletlenül, hogy ha ő maga nem védi meg tulajdonát, akkor senki nem fogja. Érte nem fognak sírni a szocmunkások vagy a szociológusok és nem jön ki a rendőrség még nyomokat rögzíteni sem. Hiszek benne, hogy egy szociálisan érzékeny embernek ki kell állnia Barna bácsi mellett. És Szepessy ezt tette: saját pénzén ügyvédet fogadott a bácsinak, akit feleségestül befogadott Monokra és kiállt a Btk. szigorítása mellett.
"Már a munkában megőszült, csendes, dolgozó többség is háborog. Félek attól, ami még jönni fog. Azoknak pedig, akik arról papolnak, hogy nem szabad a lakosság kezébe fegyvert adni, azt üzenem: jöjjenek ki az őrzött minisztériumokból és lakóparkokból a valóságba." – mondja Szepessy.

3. A szociális kártya – avagy ne az uzsoráshoz és ne a kocsmároshoz jusson a segély
Szepessy legújabb javaslata a szociális kártya bevezetése. Igaz, nemrég még másban gondolkozott ő is: egy éve arról beszélt, hogy „az érintett családoknak szeszes ital és dohányáru megvásárlására föl nem használható étkezési jegyeket kellene adni, a szolgáltatói tartozásokat felhalmozó emberek helyett pedig az önkormányzat utalná át a pénzt a gáz- vagy áramszolgáltatónak és a vízműveknek”. Ez az elképzelés számomra szimpatikusabb, mert kevésbé stigmatizál, de a szociális kártya nemrég megszületett gondolata sem elvetendő.
Ez a szociális kártya olyan lenne, mint egy bankkártya és az önkormányzat erre utalná a rászorulók juttatásait. A kártyával csak meghatározott termékeket lehetne venni, például általános élelmiszert, gyógyszert, tüzelőt, tanszert, tisztító- és tisztálkodószert, de használható lenne távfűtésre, vízre, gázra, villanyra, lakbérre, lakáshitel-törlesztésre is. Így nem a játékautomatába kerülne a pénz és nem az uzsoráshoz. Csak meghatározott helyeken, a helyi kis- és középvállalkozásoknál lehetne beváltani, így a pénz is a településen maradna. (Ellenérvként persze jogosan hozható fel, hogy a kicsit jobb sorsú szülő megveszi a Tesco-ban a jelentősen olcsóbb termékeket, mert el tud oda menni és el tudja onnan hozni.) Szepessy véleménye szerint jó ötlet a kártya az uzsorások kivédésére is, akik 100%-os kamatra adnak kölcsön a nincsteleneknek, hogy ezzel ördögi körbe csalják őket.
Monokon az önkormányzati testület elfogadta a szociális kártya szeptemberi bevezetését. Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Azt mondja Szepessy, hogy „a kártya bevezetésének jelentős gazdaságélénkítő és társadalmi igazságérzetet növelő hatása lenne”. El kellene gondolkodnunk ezen, vajon említette-e valaki rajta kívül a társadalmi igazságérzet fogalmát. Márpedig ez az elfeledett fogalom egy létező valami és ha sokáig és sok sebből vérzik, annak súlyos következményei lesznek.

4. Szepessy egyéb dolgai
Lehetne még érdekes momentumokat felvonultatni Szepessy tevékenységéből, így például az elsők között állt ki Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány mellett, aki kimondta, hogy a közterületi rablások elkövetői cigányok.
Azt is elfogadta legutóbb az önkormányzat, hogy ezentúl csak magyar vállalkozók magyar termékeit és szolgáltatásait fogja megvásárolni.
Nemrég a cigányságról szóló fotókiállítást szervezett a polgármesteri hivatalba. A fotóanyagról azt olvassuk, hogy Az úgynevezett Chachipe-fotóanyag utazó kiállítása a Roma integráció évtizede jegyében született meg.
A veszprémi gyilkosság kapcsán (ahol cigány bűnözők ölték meg Marion Cosmát), szintén a közbiztonság hiányosságaira és az önvédelmi intézkedések és a polgárőrség erősítésére hívta fel a figyelmet. Monokon péládul jól működő polgárőrség van, ami rendet igyekszik tartani és egyfajta szociális munkás szerepet is ellátnak. (Például egyedül élő idős embereknek segítenek.)
Az uzsorások által kifosztott emberek megsegítésére pedig a polgármester másokkal együtt létrehozta az Európai SORS-TÁRSAK Közhasznú Egyesületet és határozott fellépést sürget az uzsorásokkal szemben.
Emellett nyílt levelet intézett az ország pénzintézeteihez, hogy a nagy hiteleket felvevő, eladósodott és fizetésképtelen emberekkel szemben kíméletesen járjanak el, például ne lakoltassák ki őket, hisz a pénzintézetek is felelősek a most kialakult helyzetért.

Lehet, hogy kihagytam egypár dolgot, de ez a kis ismeretető már elegendő arra, hogy felkeltse érdeklődésünket egy ember iránt, aki felkavarta a hazai szociálpolitika posvadt állóvizét és többet tett le az asztalra, mint öt szociálpolitikus együttvéve...